Blog átalakítás

Már rég ráfért erre a blogra egy kis átalakítás, ma végre ezen is túl vagyok. Nekem tetszik az új kinézet, remélem másoknak is tetszeni fog. Biztos halogattam volna még egy jóideig, hogy valami szép megjelenést adjak a blogomnak, de muszáj volt megcsinálnom, mert holnaptól, igazi-normális-teljesmunkaidős állásom lesz (kop-kop-kop) és nem tudom, hogy lesz időm varrni is és blogolni is. Gondolom ha tehetem úgyis a varrást fogom előtérbe helyezni. Így blogszépítés egyelőre (remélem, hogy legalább egy évre előre) letudva.

Réka baba

Sziasztok!

A nevem Réka baba, és mivel tegnap megkaptam a két új cipellőmet, és teljes a ruhatáram, így végre bemutatkozhatok.

Sok mindent szeretek ám csinálni, játszani mindenfélét. Szeretek kint lenni a szabadban, érdekelnek nagyon a növények, fel is mászok ám rájuk. Jajj, meg is gyűrődött közben a ruhácskám.

Oh, de szép kis virág, gyorsan megszagolom, hogy finom-e az illata. Mmm...ez nagyon kellemes illat egy ilyen aprócska babaorrnak.

Le kell ülnöm gondolkodni egy picit. Elmélázok azon, hogy vajon mire is emlékeztet ez a piros szín? Azt hiszem, valami ennivalóra...de mire is?

Hopp, meg is találtam, szép piros eper. Hmmm....és milyen finom. Nyam-nyam. :)

Azt hiszem mára elég is ennyi szaladgálás. Lepihenek egy kicsit ide a százszorszépek mellé. Sziasztok!

Ez a baba is már régóta készült, a ruháját már megmutattam egyszer a blogon. Tegnap végre horgoltam neki kiscipőt, természetesen saját festésű gyapjúfonalból. 

Eddig ez a legkedvencebb babám, és erre vagyok a legbüszkébb. :) A Réka név nem tudom honnan jött, egyszerűen a baba Réka akart lenni. :)

Egy kis ajándék...Tőle...Nekem...:)

Fantasztikus ajándékot kaptam a Páromtól névnapomra. Ami még, nem volt, de majd lesz, és akkor már nem fogok ajándékot kapni, mert már megkaptam előre, de nem bánom, mert úgy de úgy örülök ennek az ajándéknak. Már vágytam rá egy kis ideje... :)

Kép forrása: http://meska.hu/img/product/original/g/o/gombolt_product_6432_110406215829_2.jpg

Ezt a kedves kis nyakláncot rendelte nekem a Fércművektől. Jaj, de nagyon örülök neki! :) Úgy szeretem...a láncomat, és a Páromat! :)

Remélem nem lesz gond, hogy elloptam a képet a Meskáról, de szebbet úgysem tudnék készíteni róla.

Virágárus baba

Ez a baba az Index Babavarró fórum közös varrás játékának áprilisi témája. Szánom is, bánom is, de jól elkéstem vele. Ez most így alakult, de végre elkészültem vele és mutathatom.

Nem keveset kínlódtam, mire megvarrtam. Nem mintha nehéz darab lenne. Csak valahogy készítés közben jöttem rá, hogy ez fajta baba nekem nem is annyira tetszik. Valahogy túl lapos. A fejét túl kicsinek találtam, csináltam nagyobbat de az sem volt túlzottan testhezálló neki. Végül az eredeti méretű fejet hagytam meg, és jó sok hajat kapott, így valamennyire elfogadható méretűvé vált a feje. Mire kész lettem, már meg is szerettem. Csak hát ez nem egy rövid folyamat volt. 

A baba különlegessége, hogy a testét és a lábát saját festésű anyagból készítettem. A test vérehulló fecskefűvel festett, a láb pedig az első hagymahájas festés egy darabkája. A ruhán a csipke szintén saját festésű. A virág közepén egy a ruha anyagával behúzott gomb díszeleg. A baba haja ugyanaz a típusú kid mohair és műszál keverék fonal, amit a waldorf féle babák hajának készítéséhez is használok. 

Aki kíváncsi a többiek babájára is, az megnézheti a közös varrás babáiról készült képeket.

Textilfestés természetes anyagokkal - hagymahéj 2.

Szintén múltheti történet. Elővettem még az előző hagymahéjas festésből megmaradt festőlevet, és ismét festettem vele. Egy litert vettem ki és elkezdtem melegíteni, majd beletettem egy motring timsóval pácolt gyapjúfonalat, egy darab csipkét, és a múltkori festés nagy sikerére való tekintettel, egy nagyobb darab lepedővászon is került bele.

 

Körülbelül 20 perc főzés után ki is vettem a gyönyörű sárga színű textileket. Utána arra gondoltam, hogy kihozok még valamit  ebből a színből, kapott még pár kanál timsót, és citromlevet is öntöttem hozzá. Ebben a lében készült a képen középen látható textil. Ezután még egy kis piros ételfestéket öntöttem bele, hátha valami jó narancsos szín jön ki, de ez nem sikerült. Ez a képen látható legfelső anyag, és épp, hogy csak egy árnyalattal különbözik az előző színtől. A fonal lett a legszebb, sokkal-sokkal szebb, mint legutóbb.

Textilfestés természetes anyagokkal - vérehulló fecskefű

Múlt héten kipróbáltam a festést vérehulló fecskefűvel. Most nem mértem le pontosan, hogy miből mennyit tettem a festőlébe. Jó sok vérehulló fecskefüvet szedtem le szárastól, virágostól, levelestől, majd felöntöttem körülbelül 5 liter vízzel. Fél órát főztem, kint az udvarban, de akkora szél lett, hogy abba kellett hagynom az egészet. Igaz, a Kemendi Ágnes féle könyv is azt mondja, hogy hagyjuk egy éjszakát állni főzés után, de én hosszabb időre terveztem a főzést. Másnap reggel még fél órát főztem, majd délután még felet, kihűlés után pedig leszűrtem. 

Elég furcsa színű volt a lé, ezért az előzőleg timsós lében bepácolt gyapjúfonalat nem is tettem bele, csak egy kis darabot belőle, valamint egy darabka csipke, és egy lepedővászon is került a festőlébe. Egy órán keresztül melegítettem a festőlevet, benne a textilekkel, és egyre jobban elkeseredtem, mert a szín nemhogy sárga nem volt, de még színnek sem lehetett nevezni. Valami piszkosszürke féle akármi volt. Mérgemben úgy döntöttem, áztatom még egy napot az egészet. Tettem bele még egy kanál timsót, jól megkevertem, és ott is hagytam. 

És lássatok csodát, másnap este az öblítés után szép halványsárga anyagaim lettek. Nem olyan intenzív, mint a hagymahéjjal festett sárga, de azért sárga.

Szavazzatok SzarvasMicire!

Kedves minden ismerősöm, és aki még olvass ezt!

Segítségeteket szeretném kérni. Kérlek benneteket látogassatok el az Év Anyavállalata oldalra, ahol szavazhattok SzarvasMicire, aki szebbnél-szebb plüss állatok és babák, azaz Miciségek készítésével foglalkozik. Az oldalon a bemutatkozás alatt a Facebook-os "Tetszik", vagyis "Like" gombot kell megnyomni. És bár szerintem mindenki ismeri, de aki még nem járt Szarvasmici blogján, azt is tekintse meg. 

Engem nagyon boldoggá tenne, ha egy babavarró nyerné meg ezt a versenyt. :)

Babaruha

Varrtam egy babaruhát. Tudom, másoknak lehet, hogy ez nem nagy szó. Pedig az. Rettentő sok félkész babaruha hever itt-ott körülöttem. Hol egy félkész nadrág, hol egy ruhaalj, hol pedig egy ruhaujj bukkan fel innen onnan. Sőt, a minap egy majdnemkész kabátkát is találtam amit már-már el is felejtettem. Ma végre sikerült egyet befejeznem, amivel többé kevésbé meg is vagyok elégedve. A külső része egészen tetszik, a belsejéről meg inkább nem mesélek. Legközelebbre az is jobb lesz. Sokat kell még gyakorolnom a ruhavarrást, de egyre jobb irányba haladok. Itt is a legújabb babaruhácska.Tudom, a kép nem lett az igazi, ezért elnézést kérek.

Hagymahéjjal festett anyagot kombináltam bordó, aprómintás vászonnal. Már Anne Shirley óta - tehát sok-sok éve - izgatott a puffos ujjú ruha, most végre azt is kipipálhatom. :) A ruha hátul egy cipzárral záródik.  Talán a gallér volt az egészben a legnagyobb kihívás. Az a baj, hogy bár kerestem, de nem találtam olyan leírást, amiből megértettem volna, hogy hogyan kell szépen gallért varrni. A szoknyarész alján a csipke szintén hagymahéjjal festett.

Lesz ám hozzá baba is aki hordja majd a ruhát, illetve van is már. De még egy kicsit vár a bemutatkozással. Szüksége van még egy cipőcskére, hogy kamera elé merjen állni. 

Textilfestés természetes anyagokkal - dióbarka

Hétvégén kipróbáltam a textilfestést dióbarkával, amire szintén Zelnice blogja motivált. Szerencsére a szomszéd diófájának nagy része átnyúlik a kertünkbe, így nem kellett messze mennem az alapanyagért. 

Eredetileg ettől is sárga színt vártam. Hát a fonalakat némi jóindulattal lehet mustársárgának nevezni, de azok is inkább barnák lettek. A textilek pedig zöldes-szürkék.  5 liter vízhez 500 gramm dióbarkát tettem. A festendő anyagokat pedig ugyanúgy pácoltam, mint a hagymahéjas festésnél. Lehet, hogy több barka kellett volna bele, vagy kevesebb, de az is előfordulhat, hogy pont ilyen színűnek kell lennie.

A baloldali gombolyagot pácolás nélkül tettem a festőlébe, az összes többi anyagot pácoltam. Az alsó anyag lepedővászon, a felső lenvászon. 

A dióbarka illata már gyűjtés közben sem igazán tetszett, ezért úgy döntöttem, hogy az udvaron fogom végezni az egész festést, szerencsére aznap még szép idő volt és szél sem fújt. Már a festés közben rájöttem, hogy a festőlé bizony nem sárga, mint vártam, de végig reménykedtem, hogy végül csak sárga lesz az anyag. :)

Mielőtt készítettem ma a képeket, kimentem a kertbe, hogy behozzak egy barkát. Jól mutatott volna a képen, de már nem találtam egyet sem, a tegnapi nagy esőzés leverte a fáról, és szétáztatta az összeset. Még pont időben festettem.