Ma tilos a varrás...

December 13-a, Luca napja van ma. A néphagyomány szerint ezen a napon tilos a varrás, a fonás, különben Luca bevarrja a tyúkok fenekét, és annyi lesz a tojástermésnek. Szabad egyébként bontani, fejteni, de szerencsére most nincs mit.

"Szent Lucia, akinek alakját köszöntik ezen a napon, a legendák szerint Kr.u. a III. és IV. század fordulóján élt Szicília szigetén, Siracusában. Nemesi család tagja volt, fiatal lány, aki egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Itt álmában megjeleni neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Lucia kérte meggyógyult édesanyját, ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát. Ebbe az elhagyott vőlegénye nem tudott belenyugodni, s ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél. A fejedelem mindent megkísérelt, hogy Luciát a pogány bálványok előtti áldozat bemutatására kényszerítse, de hiába. Ekkor megpróbálta elvitetni a bordélyházba, hogy ártatlanságában megszégyenítse, de Isten segítségével nem sikerült – még ötven igavonó barommal sem – elvonszolni a szüzet. A fejedelem ezután kiadta a parancsot: olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el! Ám a tűz sem fogott Lucián. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte…"

A varrási tilalomról én csak tegnap hallottam először, vagy lehet, hogy még régebben is, csak akkor nem érintett. Mindenesetre Luca-búzát ültettem, hogy legyen mit tenni a karácsonyfa alá.

Hideg szél fúj!

Ajjajajj, de még mennyire. Talán megjött a tél? Az ország nagy részében igen, de én még egy árva hópelyhet nem láttam ebben az évben. Csak az eső esik minden nap rendületlenül. De tegnap a télapó ismét eljött hozzám egy kedves ismerős személyében, és hozott nekem két nagy zacskó bőripari hulladékot. Hipp-hipp hurrá! :) (Fényképet is mellékelnék, de a számítógépem azt játssza, hogy nem ismeri fel a memóriakártyát.)

Szóval örömünnep volt a tegnapi nap. Remélem a mai is az lesz. Sok mindent terveztem be. Életemben először hájas süteményt készítek. Kíváncsi leszek mi lesz a végeredmény. Vagy lesz-e egyáltalán valami végeredmény. Tegnap vettem valami plüssszerű, de nem plüss, nem tudom mi a neve anyagot. Sütigyártás közben kipróbálom, lehet-e belőle rénszarvas fickókat varázsolni. Ha lehet, akkor üsse kő, készítek egy piros orrú Rudolfot is. :)

Donovan & Dominik, a rénszarvasfivérek

Végre készült valami olyan varromány, amit érdemesnek tartok mutogatni. Mostanság nem sok mindent sikerült befejeznem, pedig elkezdtem elég sok mindent. Annyi fele jártak a gondolataim, valahogy sosem jutottam semminek a végére. De ezeket a szarvasfiúkat egyszerűen nem tudtam nem befejezni, már a kiszabásnál beléjük szerettem. Ha találok még ilyen anyagot, lehet, hogy készül még néhány belőlük. Lenne még kinek ajándékozni. A fejül Tilda szabásminta alapján készült, a testük is Tilda-szerű. Imádom őket! :)

Macskusz

Bár a nap már két napja hétágra süt, de egyik nap sem sikerült verőfényben hazaérkeznem, ezért a táskafényképezés időpontja tolódik. Remélem az időjárás nem tol ki velem, és hétvégére is marad a jó idő.

Na de ennyit az időjárás jelentésről. Legnagyobb rajongóm újabban elhatározta, hogy hozzám hasonlóan az anyagok szerelmese lesz. Legkedveltebb pihenőhelyek mostanság: félkész táskák, kész táskák, bármilyen egyéb varrományok. Az anyagos szekrény is ostrom alatt áll, de azt azért nem fogom megengedni, hogy ott is megvesse a lábát.



Ma épp hogy elővettem a vágólapot és az anyagokat, szinte csak egy pillanatra fordultam el, és ez a látvány fogadott. Érdekes mindig is engem utánzott. Iskolábajárós időszakomban folyamatosan a jegyzeteimen ücsörgött.

Most...

Ebben a percben elkészült a makkos-baglyos táska. Fénykép egyelőre nincs, ebben a sötétben úgysem lenne az igazi. Talán majd ha holnap délután nem esik az eső, akkor lefényképezem. De szép is lenne, ha nem esne :)

A baba megint pihen, fogalmam sincs mikor öntöm végleges formájába. Most újra telefontokokat fogok készíteni.

Szombat

Végre itt a hétvége. :) A következő pár napban egy táskát és egy babát tervezek elkészíteni. Eddig jutottam velük.



A táska reményeim szerint ehhez hasonló lesz. A babát még nem tudom, eredetileg egy tündért rajzoltam, és azt szerettem volna megvarrni, de most inkább egy manó körül kalandoznak a gondolataim. Kiváncsi vagyok mi fog kisülni belőle.

Tegnap egy angyal járt nálam, aki meglepett egy kis ajándékkal. Hú de nagyon örülök neki. :) Már dolgozik is az agyam, hogy mi minden lehet belőlük.



Megyek is most, és folytatom a makkos-baglyos táskát. Már csak néminemű napsütésre lenne szükségem, de talán megleszek anélkül is.

Hátizsák

Bár a kék cérnákat azóta sem sikerült megtalálnom, tegnap este befejeztem a hátizsákot, ma pedig le is fényképeztem. Holnap pedig megkapja az új tulajdonosa, Kata. Remélem tetszeni fog neki, ha már ennyi ideig kellett várnia rá.

A hátizsák néhány túlkoros farmerből készült, a bélése fekete lenvászon, belülre pedig egy cipzárral záródó zsebet tettem. A hátizsák pántjai kék zsinórból vannak, amit ringliken keresztül vezettem át.



Jó érzés, hogy végre a nadrágfelvarrásnál és a cipzárcserénél különb dolgot is befejezjettem :)

Káosz

Azt hiszem ilyen is csak velem fordulhat elő :( Végre lenne időm a hetek óta befejezésre váró hátizsákra. Mintha a föld nyelte volna el azt a két darab kék cérnát, amire szükségem van. :D Ami elveszhet, az el is veszik. :)

Október

Annyi ötlet kavarog a fejemben, és egyszerűen nincs időm anyagba önteni őket. Bár csak megállíthatnám néha az időt, és csak ülnék és varrnék. Már a munkahelyen is néha azon kapom magam, hogy hoppá, rajzoltam egy táskát. Bár a jelenlegi állás szerint az is lehet, hogy a következő hónaptól varrhatok naphosszat. Úgy sem lesz jó. :(

A héten eljutottam odáig, hogy kiszabtam egy táskát, már csak össze kellene állítani, majdnem elkészültem egy hátizsákkal, már csak 15 perc munka kellene és kész lenne. Nem lett kész addig a napig, amíg szerettem volna, és azóta csak hever és várja a befejezést. Jó lenne ezeket befejezni. De közben szabás tankönyveket bújok, varrós oldalakat nézek, szívom magamba a rengetek információt, inspirációt, remélem hamarosan lesz valami amit meg is tudok mutatni kép formájában.

Kedves barátnőm a héten jött haza a nyaralásból, és meglepett néhány színes-mintás párnahuzattal, szép kis táskabélések lesznek. Csak már látnám őket.

Játékok

Az elmúlt néhány hétben nem igazán jutottam varrógépközelbe. Beteg is voltam sajnos, meg minden mást is csináltam, így varrástalan időszakot tudhatok a hátam mögött, aminek ma végre véget is vetek.

Amíg nem varrtam, sokat számítógépeztem, és felfedeztem jópár szép blogot, ügyes alkotókat. Jelentkeztem is 3 játékra, csudijó kis dolgokat lehet ám nyerni, nekem ezek tetszettek legjobban. :)

Toksorozat

Múlt hétvégén rákaptam a telefontok varrásra. Készült is négy darab egy mintára, sajnos egy rontott is lett köztük. Azt hiszem nem ezek az utolsó darabok, egészen oda vagyok értük. Utoljára a húsvéti nyuszivarrás hozott ilyen lázba. Bárcsak minden nap kitartana a lelkesedés.



Még van egy jókora darab a kedvenc műbőrből, de már most rettegek, hogy mi lesz velem ha elfogy. Nem hiszem, hogy ugyanilyet manapság bárhol is be tudnék szerezni.

Segítség! Szerelem első látásra!

Hétvégén az egyik hirdetőoldalon találtam egy gyönyörűséges cérnatartó fadobozt. Mire felvettem a kapcsolatot a hirdetővel, valaki már lecsapott rá. Teljesen elkeseredtem, annyira szerettem volna.



Rettentőmód vágyom egy ilyen (vagy hasonló, de inkább ilyen) dobozkára. Remélem, hogy akik olvasnak, vagy azok ismerősei, vagy akárki tud rajtam segíteni, és segít kielégíteni a dobozszükségletemet.

A "táskaformájú" táska

Elkészült az első teljesen táskaformájú táskám. Három hétig varrogattam, mire szombaton végre elnyerte végső formáját. Az adta a nehézségét, hogy a külső anyag és a bélés is fekete volt, ráadásul fekete cérnával varrtam az egészet. Sokszor már teljesen elfáradt a szemem, mire abbahagytam az aznapi varrást. De most végre kész lett, és nagyon büszke vagyok magamra, hogy végre "táskaformájú" táskát is tudtam varrni. Külön öröm volt az is, hogy az új tulajdonosnak is tetszik. Egy picit sajnáltam megválni tőle.



Varrtam mostanában még 2 csőtopot is, de azokat valahogy soha nem sikerül lefényképeznem, de amint készül róla fotó, mutatom is őket.

Hiánypótlás

Már több mint egy hónapja nem írtam a blogomba. Pedig minden nap eszembe jut, hogy kellene frissíteni, de ha van egy kis szabadidőm, azt inkább töltöm varrással, mint fényképezéssel, képszerkesztéssel és blogolással.

Az elmúlt időszak varrományai közül erre a táskára vagyok a legbüszkébb. Annyira szeretem, hogy a többi táskámat szinte nem is használom, minden hova ezt viszem magammal. A táska pántját és a díszítő elemeket is melírozott cérnával tűztem, nekem nagyon tetszik. Miközben ezt a táskát készítettem rájöttem, hogy már nagyon nagy szükségem lenne körvágóra és vágólapra, hogy pontosabban tudjak dolgozni, ezen a héten meg is jött a csomagom, nagyon örülök neki.




Ez a párna az első igazi kockákból varrt foltvarrományom. Azt hiszem még gyakorolnom kell ezt a technikát, de azért nem sikerült annyira rosszul. Mindenesetre kényelmes párna lett.




Ezt a minitáskát Niki barátnőmnek készítettem pénztárca gyanánt. Már nagyon rég nekiálltam de csak most jutottam el odáig, hogy be is fejezzem. A kis táska ötletét innen vettem.



Életemben először varrtam ruhát is, illetve szoknyát, de valahogy nem vagyok megelégedve vele. Egy csomó mindenre csak varrás közben jöttem rá, hogy másképp kellett volna csinálni, de már lusta voltam szétszedni. Lehet, hogy soha nem fogom hordani, de ezt is ki kellett próbálnom. Varrtam egy csőtopot is az egyik barátnőmnek, de sajnos még nincs kész, pedig lassan vége a nyárnak.





Ezeken kívül van még néhány félkész táskám, amit illene befejezni, ezért megyek is varrni.

Többen mondták, hogy nem lehet hozzászólást írni a bejegyzésekhez, átállítottam, elméletileg most már bárki írhat megjegyzést.

Variációk két színre

Az elmúlt időszakban barátnőmnek, Nikinek varrtam néhány dolgot. Kozmetikusnak tanul, és a vizsgáján szerette volna egységesen díszíteni az asztalt. Készült egy nagy és több kisebb terítő, egy zsepitartó-doboz, egy kosárbélés, egy fejpánt, valamint két kis üveget is az adott zöld anyagokból csomagoltam be.

Itt a piros hol a piros

A hétvége termése egy kicsi piros kézitáska. Piros farmerból, fehér vászonból, barna műbőrből, szaténszalaggal. A táska fülét vatelinnal tömtem ki, egész kellemes fogása van. A füleket gombbal rögzítettem, remélem elég tartós lesz így is. Ezt a mintás bélésanyagot nagyon szeretem, de már csak egy táskára való van belőle, körbe kell majd néznem, hátha találok még valahol.

Végre

Végre van egy szabadnapom, és van időm feltenni a képeket a közelmúltban készült varrományaimról.



Ennek a pillangós párnának lesz még egy párja is, de az egyelőre félkész állapotban van. A pillangót varrógéppel hímeztem fel az anyagra, utána a legfelső fekete anyagot kifejtettem a pillangó szárnyai közül, hogy látható legyen az alatta lévő csipkés réteg.

Készült még egy csipkés táska is, fa karikákkal, mágneszárral, zipzáros belső zsebbel. A csipkés részbe apró ringliken keresztül egy szaténszalagot vezettem, így a képen látható módon össze lehet húzni. Az alját kb. 20-30 éves műbőrrel erősítettem meg, amiből szerencsére még egy halom van.



Csináltam még egy hátizsákot is, amiben a tornázáshoz használt ezt-azt-amazt tudom cipelni magammal. Ez piros farmerból készült, ennek a darabnak is műbőrrel erősítettem meg az alját.

Első bejegyzés

Végre rászántam magam, hogy írok egy blogot. Majd meglátjuk, mi sül ki belőle. Az utóbbi időben újra rátaláltam a kézműveskedés szeretetére. Mutogatom minden ismerősnek: Nézd, mit alkottam már megint. Ehelyett most írok egy blogot, ahol mindenki megnézheti az új dolgokat, nem kell egyenként küldözgetni a képeket.