Textilfestés természetes anyagokkal - hagymahéj

Még húsvét előtt próbáltam ki a hagymahéjjal való festést Zelnice leírása alapján.  Most jutottam el odáig, hogy ide is feltegyem a képeket. 

4 liter vízhez raktam 60 gramm hagymahéjat és feltettem a tűzhelyre főni. Ezalatt bepácoltam a textileket. Ugyanolyan anyagokat használtam, mint a legutóbbi textilfestés során. Lenvászon, lepedővászon, gyapjúfonal és egy darabka csipke. A páclevet úgy készítettem, hogy 3 deciliter vizet felforraltam, ehhez kevertem 50 gramm timsót, majd felöntöttem  még 2,2 liter vízzel. Ebben az oldatban háromnegyed órán keresztül főztem az anyagokat, majd pedig hagytam nagyjából kihűlni. Másfél óra elteltével lekapcsoltam a gázt a hagymahéjas főzet alatt, és egy órán keresztül azt is állni hagytam. Míg a kávés festés alatt szinte kellemes illat járta be a házat, a forrásban lévő hagymahéj főzet szaga valahogy nem igazán tetszett. 

A festőlé  leszűréséhez kivittem mindent az udvarba, tanulva a múltkori textilfestés hibáiból, így most a konyhán szinte nem is látszik, hogy festettem. Miután leszűrtem a levet, visszatettem a tűzhelyre és beletettem az előzőleg bepácolt anyagokat. Hirtelen ötlettől vezérelve, tettem bele egy kisebb motring pácolatlan fonalat is. Körülbelül 40 perc elteltével vettem ki az anyagokat a festőléből.  

Ezek a gyönyörű sárga anyagok készültek. A kisebbik gombolyag fonal az, amit pácolás nélkül festettem meg. Úgy tervezem, hogy a következő babám ruháját fogom készíteni az egyik anyagból, és a csipkéből ,  a fonalakból pedig színben hozzá passzoló cipőcskét horgolok neki. Annyira nagyon tetszenek ezek a színek, hogy miután kihűlt a festőlé, üvegekbe töltöttem és eltettem  későbbre. Mivel fogalmam  sincs meddig áll el, ezért nemsokára ismét hagymahéjjal fogok festeni.

Nyulak továbbra is...

Írok, mielőtt megint lemaradok, és jól elfelejtem, hogy mit is akartam megírni. :)

Kezdem ott, hogy „Hurrá! Nyertem!” egy csodálatos füzetet Zelnice játékán. Nagyon örülök neki! Már tudom is, hogy mire fogom használni. :)

Egy nagyon kedves blogger hölgy, Mária tudomást szerzett róla, hogy felénk nehezen beszerezhető a babavarráshoz ideális csőgéz. Nyakába vette hát a fővárost, beszerezte és postázta is nekem. Ezúton is nagyon szépen köszönöm.

Múlt héten készült még négy húsvéti nyúl, ők most így vers nélkül érkeznek, csatlakoznak az előző négyes delegációhoz, és kívánnak kellemes húsvéti ünnepeket minden olvasónak. 

Azt hiszem az idei húsvétra több nyuszi, és egyéb más dísz nem készül. Mivel végre van némi csőgéz a birtokomban, így a babavarrás kerül előtérbe az elkövetkező napokban. 

A négy nyúl

Négy icipici-pihepuha nyuszi alig várja,

Hogy mehessen végre a húsvéti bálba.

Négy hófehér kedves kis testvérke,

Ki becsöppent ebbe a mesébe.

A legidősebb Nyúl Pali, a pöttyös fülű kajla,

hogy három testvére van, az őt nem zavarja.

Van egy öccse, a sárgafülű Nyúl Balázs.

Hogy szereti a pocakját, az nem vitás.

A bordó mintás fülű neve Nyúl Peti,

Ő legjobban a sárgarépát szereti.

A legkisebb testvér a pink fülű kis angyal,

Szegény kicsi nyuszi csak egy cseppet kancsal.  

Becses neve a kisnyúlnak Tóbiás,

Ő az, kinek a kis szíve óriás.

Éldegélnek négyesben egy erdőszéli házban,

álló évig ábrándoznak „Mi lesz majd a bálban?”

Lesznek-e majd nyuszilányok, kik kedvesek?

És lesz-e süti, torta amit ehetnek?

Táncolnak-e majd estétől reggelig,

Miközben a jó borokat rendelik?

Textilfestés természetes anyagokkal - kávé

Tegnap délután Zelnice leírása alapján kipróbáltam a kávéval való textilfestést. Körülbelül 5 liter vízhez tettem 450 g kávézaccot, és elkezdtem melegíteni. Megközelítőleg 10 perc után ért az első komolyabb meglepetés. A nagymamám ezeréves, már nem használt edényei közül gondosan kiválasztott 8 literes fazékról ugyanis ekkor derült ki, hogy (bár Mama váltig állította az ellenkezőjét) mégiscsak lukas. Szép lassan csepegett a barna lé a tűzhelyre. Gyors fejszámolás után rájöttem, hogy akármilyen lassan is csepeg, ebben az edényben bizony nem bírná ki az egyórás melegítést. Kénytelen voltam a konyhai levesfőző fazekat befogni a folytatáshoz, mégsem hagyhattam kárba veszni a nehezen megszerzett kávézaccot. Ezek után a barna lé szép lassan főtt tovább, kávéhoz hasonló illat járta be a házat. 

Az első óra letelte után, lekapcsoltam a gázt, hagytam állni másfél órát, majd leszűrtem. Itt ért a második meglepetés. Nem szoktam kávét főzni, csak instant kávét. Valami érthetetlen oknál fogva abban a hiszemben voltam eddig, hogy ha nem is az egész, de a kávézacc nagy része feloldódik a főzés hatására. Hát nem így történt. Sűrű lukú szűrőből, csak kettő van itthon. Egy, ami kizárólagosan a húsleveshez szükséges, és egy elég keskeny átmérőjű. A kicsit fogtam, meg is szenvedtem vele, mire leszűrtem az 5 liter levet, mert a kis szűrő folyamatosan eldugult. Mire végeztem a művelettel, addigra a járólap is átalakult barna pöttyös mintázatúvá. 

Szűrés után visszatettem a festőlevet a tűzre, és beletettem a beáztatott textileket. Fél méter lenvásznat, egy darabka lepedővásznat, egy kis darab csipkét, valamint egy pirinyó gombolyag gyapjúfonalat. Amíg „főztem” az anyagokat, sikerült a konyhát is visszaállítanom az eredeti állapotába. Egy óra elteltével ismét lekapcsoltam a gázt, és csak vártam, vártam, vártam. Egészen addig amíg elfogyott a türelmem, és kivettem az anyagokat a festőléből. Először azt hittem, hogy a vásznakat a sűrű mozgatás ellenére is foltosan fogta meg a festék, de öblités és szárítás után végül homogén színű textileket kaptam. Teljesen meg vagyok velük elégedve. Legjobban a fonal színe tetszik. 

Nyuszi áll a fűben...

...és éppen tojást fest. Mert, hogy ő már egy húsvétváró húsvéti nyúl. 

Raggedy Ann baba

Csatlakoztam az Index Babavarró fórumán egy közös varrás nevű játékhoz. A feladat az volt, hogy egy szabásminta alapján, mindenki elkészít egy babát, a végén pedig megnézzük, hogy kinek milyen babája született. A múlt hónapban Raggedy Ann baba volt a téma. Érdekes volt látni, hogy mennyire más egyéniségű babák születtek ugyanabból a mintából. Az enyém ilyen lett:

Az arcának minden részletét hímeztem. Amerikai társainál egy kicsit mosolygósabbra vettem a pofiját, de semmiképp sem szerettem volna mufurc babát varrni. A piros fonalból készült frizurája pedig teljesen megfelel a mai kor divatjának.

Szőke babácska

Elkészült az első babám, amire végre büszke is vagyok és még nekem is nagyon tetszik, nem csak a kívülállóknak. Gyapjúval tömött, 42 cm magas babácska, a feje Waldorf-baba módon készült, a teste nem egészen. Itt ott változtattam rajta egy picit, de azt hiszem végre megvan az a minta, amin már nem nagyon szeretnék változtatni. Tetszik, úgy ahogy van. Szerettem készíteni nagyon.

A haját kid mohair fonalból készítettem, még az alapját is ebből a vékony fonalból horgoltam, majdnem egy napig tartott elkészíteni. Talán ez volt a legidőigényesebb része az egész babakészítésnek, de mindenképp nagyon megérte. 

Lila-fehér, hátul organza-szalaggal megkötős ruhácskája van, és apró horgolt kis cipellője, ami szív alakú gombbal záródik.

Csík hátán csík

Na akkor folytatom ma a "blogosítást", talán előbb-utóbb végre utolérem magam. 

Varrtam egy halom csíkos blokkot. Nem is tudom miért, de valami azt súgta, hogy varrjak ilyeneket. :) Huszonöt színből állnak összesen.

Már csak azt kellene kitalálnom, hogy mi legyen a sorsuk, sokszor csak rakosgatom őket egymás mellé, hogy miként lenne érdemes összevarrni őket, és mi legyen belőlük. Eddig a legjobb ötletem, hogy fehérrel kombinálva takaróvá állítom össze őket. De még gondolkodok rajta. Elég kényes szín a fehér. De más szín meg nem hiszem, hogy jól mutatna ezzel a színkavalkáddal. Tulajdonképpen egész jól mutat a polcon is, így masnival átkötve.