A héten már vagy egy kiló anyag landolt a tűzben. Mielőtt belevágok a babatest anyagba, előbb rá kell jönnöm milyen is a tökéletes baba. Nem olyat akarok varrni ami mások szerint hú de jó, hú de szép. Hanem olyat, aki az én szemszögemből tökéletes. Persze ilyen nem létezik. Mindeközben tudom, hogy ha ilyen vicik-vacak maradékanyagokból próbálkozok, akkor már eleve halálra van ítélve a tökéletesség eszményképe. De nem adom fel. Keresem kutatom az irányt amin továbbmehetek. Illetve a tökéletes lábat, amin a babám majd továbbmehet.
Mindig mindenre keresem a jobb megoldást, és ha nem lézetik, vagy tőlem független korlátai vannak a megvalósításnak, nagyon le tudok törni. Legtöbbször az hátráltat az előrelépésben, hogy nem vagyok képes megelégedni a 90%-al, ami nem 100%-os azt sokszor kudarcnak élem meg. Tudom. Rettenetes. Majd kinövöm. :) Aligha.
Ezek itt a rettentő rettenetes babaláb próbálkozásaim azon példányai, amik még nem váltak a tűz martalékává. Azt hiszem lesz még bőven. És kezek is vannak. És néhány test is. Előbb-utóbb létrejön. Addig meg idegelem magam. És másokat :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése